Kérjük Rendszeresen Esetlenkedjen Szabálytalanul

Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni Ispán kollégám nemrégiben fogalmazott bejegyzésével kapcsolatban.

A KRESZ egyik alapfeltevése a bizalmi elv, ami eredetileg azt jelenti, hogy azt kell feltételeznünk, hogy minden közlekedő betartja a szabályokat és a lehető legnagyobb figyelemmel és megértéssel teszi mindezt. Az események és a mindennapok tapasztalatainak tükrében annyiban módosul ez a kifejtés, hogy bízzunk benne, hogy legalább a közlekedők egy része megadja az elsőbbséget, sőt, egyáltalán legalább néhányan tisztában vannak a szabályokkal!

Kissé le vagyok maradva közlekes társaimhoz képest, csak most kezdtem el a jogosítványhoz szükséges ismereteket elsajátítani, így napi élményem a KRESZ-tanfolyam. Ennek alapján úgy gondolom, hogy az autósiskolák kezében lehetne a megelőzés kulcsa, de éppen ezek oldaláról tapasztalt nemtörődömség és a tananyag kissé elhibázott struktúrája csak tetézi, illetve generálja az utakon közlekedő szociopata embereket. A közlekedésben való részvétel amúgy is termeli a rejtett sorozatgyilkosokat, hát még, ha valaki már az autóba ülés előtt is komoly szociális problémákkal rendelkezett... Ha még azt is hozzáveszem, hogy a jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat mindössze másfél percet vesz igénybe és három plusz két szám felismerése, valamint a pulzusmérés nem derít fényt a szívbetegségre, epilepszia- és narkolepszia-hajlamra, akkor aztán tényleg el lehet gondolkodni, hogy ki is ülhet a szembejövő autó volánjánál...

Ennek alapján a tananyag egy részét meg lehetne hagyni otthoni feldolgozás számára (á la BSc), mint például a közlekedési táblákat. És ehelyett az oktató mesélhetne többet a tapasztalatairól, az emberi hülyeség aszfalton való szélsőséges megnyilvánulásairól. Illetve a hét napot felölelő oktatásból legalább egy napot arra kellene szánni, hogy elrettentse az embereket, mi következik a hülyeségükből... Ahogy Nagy-Britanniában gondot is fordítanak az ehhez hasonló filmek gyártására és bemutatására. Hogy miért kell komolyan venni a közlekedést? Elnézést a kifejezésért, de a halál elég szar dolog. Nem csoda, hogy nem sokan szeretnének többször meghalni... Valamint azt is az emberek eszébe lehetne égetni, hogy családokat és az életben maradók életét teszik tönkre a hülyeségükkel! Sajnos, személyes tapasztalatot is tudnék mondani a fentiekre! Elhiszem én, hogy feszíteni kell a hölgyek előtt apuci kocsijában, meg azért van autóm, mert sietek...

De sajnos ezért van az, hogy nehéz sajnálni a hasonló balesetet saját maguk miatt elszenvedett embereket... Viszont mindenki azt gondolja, hogy a hülye, de velem ilyesmi úgysem történhet, pedig elég csak egyszer úgy érezni, hogy vagány vagyok... Azért egy dolog mégis a hülyeség mellett szól: nem fáj, ha átmegy az autódon két Szili és még a mozdony sem karcolódik. Akkor már inkább ez, mint túlélni és évtizedeken át szívószállal enni a gyógyszereket! Hajrá, gyerekek!