Mivel a Közhír csak havonta egyszer jelenik meg, előadásra viszont annál többször járunk (kellene járni), ezért a továbbiakban rendszeresen kedveskedünk Nektek az órákon elhangzott szállóigékkel. Lehet, hogy néhányuk már ismerős lesz a régi közlekesek számára, de hát az újszülötteknek és a gólyáknak minden vicc új lehet.„Ki az, aki megbukott a Sántánál? Na, magukkal még élvezkedni akar… Karácsony előtt!”
(Áramlástan)
„Lesz kiegészítő kérdés, hogy legyen valami hibalehetőség, ha valaki nagyon vágja a témát.”
(Áramlástan)
„Megpróbálok enyhe, minimális, mínusz végtelen rajztudásommal egy képet mutatni a dologról.”
(Áramlástan)
„Ha elhúzza a napfénytetőt, az Isten is látja azt a marhát, aki egykor még Zaporozsecet vásárolt…”
(Áramlástan)
„Volt egy kolléganőm, a Hőanyó, a ****né, jött hozzám, és mondta, hogy „Tudom, hogy utálsz engem, de a fiamat nem kellett volna megbuktatnod!”, erre mondtam neki, hogy „Na, édesanyám, ide leülsz, és megnézed a hülye fiad hülye teljesítményét!”
(Áramlástan)
„A fiam közgázos, mondtam neki, hogy normális helyre kéne menni, de neki ez így jó…”
(Áramlástan)
Aki szorgalmasan jegyzetelt az egyetemen és netán rendelkezik hasonló vicces megnyilvánulásokkal, ne legyen rest, küldje el őket a kozhir@kozlekkar.hu címre! a tantárgy megjelölésével, mi pedig megjelentetjük őket a Közhír hasábjain is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése