
Volános hősöm, a rettenthetetlen buszsofőr visszatért. Na, eddig sem tűnt el, utaztam többször is az általa vezetett járatokon, csak újfent sokkolta az utazóközönséget.
Most is a szokásos pénteki átszállásommal tartottam hazafelé, Veszprémben volt dolgom, majd vártam a Budapest-Veszprém-Ajka-Sümeg járatot. Meg is érkezett rendben, azonban hiába álltam ott már fél órával előtte, szokásos módon pár másodperc alatt húsz-harminc hellyel hátrébb kerültem a sorban. A hála természetesen a megtorlás fogalmát még nem ismerő tizenéves szőkecuccokat és a megtorlástól már nem félő veterán kisnyugdíjasokat illeti.
Már éppen özönlött volna fel az embertömeg a buszra, amikor kedvenc sofőröm végtelen nyugalommal felállt a volán

Mondjuk még ezután sem lehetett felszállni a buszra, mert ugyan némileg megváltoztak az erőviszonyok, de az embermassza annyiban még mindig egy állásponton volt, hogy saját súlycsoportja bajnokságát mindenképpen meg kell nyernie. Ezért aztán eszük ágában sem volt kicsit arrébb helyezkedni, hogy a jegyet váltani szándékozók szabad utat kapjanak, még szerencse, hogy a sofőr értésükre adta, hogy a menetrend szerint indulnia kell, tehát ha nem kezdenek el emberhez méltóan viselkedni, akkor megvárja míg a jegyesek feljutnak, aztán már indul is.
Külön esettanulmányt lehetne készíteni arról, milyen diskurzusokat folytattak az emberek a buszon, mindenesetre a leggyakoribb megnyilvánulás az volt, hogy ha Ajkán merte volta ezt csinálni a sofőr, akkor jól megverték, vagy apukám jól megverte volna.
Engedjetek meg egy rövid és ezért felszínes véleményt: a politikától elvonatkoztatva, azért is tart itt ez az ország, mert mindenki tisztában van a jogaival, de a kötelezettségeivel annál kevésbé, mindenki alapszintű ellátásnak tartaná a salakanyag leadását szolgáló nyílása módszeres napi polírozását, de még akkor sem lenne hajlandó a saját érdekén túlmutató magatartáson kívül más tanúsítására, ha törvényi szabályozás írná elő. Pedig ez csak egy apró porszeme mindennapi életünknek...
2 megjegyzés:
Nagyon jó ez a poszt. Érdekes lenne látni a hasonló cipőben járó (főleg kollégista) emberek tapasztalatait... :) Én csak a sajátjaimat tudom hozni, abból a legkedvesebbet le is írom. Még a tavasszal egyik hazautazásom alkalmával találkoztam a Budapest-Ózd viszonylatban közlekedő 10:30-as pénteki buszon egy 85! éves nénivel, aki képes volt a 21-es út mellett lévő Tar községből az ingyenjegyével a budapesti Bosnyák téren található piacra fölutazni (kb 90 km, 1,5 óra csak oda), a magának szükséges fél kiló paradicsomért. A helyzetet tetőzte, hogy akkor még a Volánbusz MAN buszain nem volt leszerelve az sofőr mögött visszacsapódó korlát, és természetesen a legelsőnek felszálló nénike az első sorban foglalt helyet, guruló kétkerekű kocsikáját a busz közlekedő folyosóján tartva és karjával görcsösen ölelve tökéletesen akadályozta a felszálló embereket. Olyannyira, hogy a korlát közbenjárásával szinte minden létező utas kishíján orraesett benne. A sofőr természetesen tudomást sem vett a dologról.
Mert a bérletes utas az nem fizető utas? A 65 éven felülieket pedig az Állam látja vendégül - más kérdés, hogy nem fizetnek korrektül a szolgáltató felé, de ez nem az utasok hibája...
Megjegyzés küldése