A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közlekedésbiztonság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közlekedésbiztonság. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 21., szombat

Vonatbalesetek


2011. május 16-án este Aszód és Tura állomások között két vonat egymással szemben közlekedett. A forgalomirányító a tévedését érzékelve azonnal értesítette a fő üzemirányítót, és így intézkedni lehetett a vonatok megállításáról. Ezzel sikerült megelőzni balesetet. A két vonat mintegy 1630 méterre állt meg egymástól. Az esetről a a videót és Komócsin tanár úr nyilatkozatát itt lehet megnézni.

2008-ban a biztosítóberendezés nem működött Monorierdőn, ennek következtében két vonat ütközött össze, a balesetben majdnem 30 ember sérült, négyen pedig életüket vesztették. Az esetről egy részletesebb videó, ahol Komócsin tanár úr is nyilatkozik itt megtekinthető.

2011. január 3., hétfő

Hogy mások élhessenek

Nemrég bukkantam egy nagyon érdekes YouTube csatornára: egy igencsak tehetséges OMSZ mentősofőr tölti fel vonulásait az indulástól egészen a ház előtt a kézifék behúzásáig. Úgy vezet, ahogy sokan a GTA-ban sem merünk, olyan trükköket kockáztat meg, amelyekkel sok értékes percet nyer, és még télen is kenterbe veri sok más sofőr nyári vezetési képességeit. A nyomdafesték-kompatibilis stílusát nem mindig (pontosabban elég ritkán) tudja megőrizni, de látva néha az autósok "kooperációját" ez bocsánatos. A csatornára eddig 83 vonulás van feltöltve, mindegyik videóból más érdekességet leshetünk el (például télen hogyan kell a behavazott villamossínen haladva a sínpárok közt a váltónál átváltani, vagy nyáron hogy lehet felmenni a járdára, és kikerülni egy teljes kocsisort), de ami mindegyik videóban közös: ha eleget nézzük, lassan megtanuljuk, a különböző helyzetekben hogy kell viselkednünk úrvezetőként, hogy a lehető legjobban segítsük elő a mentők minél gyorsabb célba érését. Itt a legfrissebb videó, amelyben láthatunk példát segítőkész, és tájékozatlan sofőri magatartásra is, illetve megtudhatjuk, hogy a tök üres sztrádán is van bizony határa a mentőautónak.

De érdemes megnézni még a téli videókat is, mert nem ritkán elsőosztályú drifteket nézhetünk végig a mentőautó volánja mögül. Választék van bőven, 3 perces vonulásoktól majd' 20 percesekig is. Érdekes epizód volt például az, amelyben útközben futottak bele egy balesetbe, melyben hév gázolt Trabantot. Olyan eset is volt, melynél menet közben meg kellett állni, és újraéleszteni a beteget. A videók számára már nem emlékszem, de legyen ez motiváció, hogy böngésszetek köztük. :P

2010. július 29., csütörtök

A végső megoldás: Halál

Megszokhattátok már tőlem, hogy elég sok személyes élményt fogalmazok meg a blogon, persze, igyekszem azok közül válogatni, amelyek kapcsolódnak a közlekedéshez, vagy az egyetemista léthez. A következő rövid szösszenet nagyszerű szakmánkhoz áll közel.

Egyik nap kerékpárral haladtam egy körforgalom felé és szemtanúja voltam a következőnek:

Egy 30-as éveiben járó nő eléggé elképesztő és elmebeteg módon oldotta meg a gyalogosok részére az elsőbbség adását egy körforgalomban. A mellékelt képen jelöltem a haladási irányt és az irányváltásokat. Az ő szemszögéből nézve: egyenesen szándékozott keresztülhaladni a körforgalmon, tehát nem volt szükség túl nagy lassításra a kisebb ívek miatt. De mit ad Isten, a körforgalomból kifelé élénk gyalogosforgalommal találta szemben magát. Az ő sávjában, de a zebra másik szélén egy ("A" jelű) urat már csak néhány lépés választott el a járdától, míg a zebra közelebbi szélén egy ("B "jelű) család éppen akkor hagyta el a felezővonalat. Persze, gyakorlott autós lévén megoldotta a problémát! A rajz szerinti 1. pontban a körforgalomból való kikanyarodáshoz képest kissé jobban jobbra csavarta a kormányt, a 2. pontban felhajtott a járda szélére, majd élesen balra tekerte a kormányt, végül a felezővonal előtt, a 3. pontban jobbra tekerte a kormányt, visszatért a sávja közepébe, mert úgy szabályos és folytatta útját.

Köpni nyelni nem tudtam, csak ámultam a csodától és a precízen kivitelezett vezetési manővertől. Persze, ha kicsit előbb eszmélek, tuti, hogy megjegyzem a rendszámot (bár, a rendőrök munkája... ), de az biztos, hogy leszállok a kerékpárról és a szélvédőjébe vágom! Ennél durvább gyalogos veszélyeztetést én még életemben nem láttam... Jó, álltam már úgy meg két sáv között, hogy 70-nel rohant el előttem az autó, hogy még átérjen előttem, de ez mindent visz...

Így talán már érthető a cím...

2010. július 28., szerda

Balaton körüli b******út

A vizsgaidőszak és esetemben az államvizsgán át az egyetem láncait lerázva magamról, önfeledten vetettem bele magam a nyári pihenésbe. Egyik nyaralásunkat idén is a Balaton-partra terveztem, ezért jött kapóra, hogy egyik otthoni barátom jutányos áron kiadta a hétvégi házukat Gyenesdiáson.

Hogy hol kapcsolódik ez a közlekedéshez? Ott, hogy tartottak lent két biciklit, amiket ő mountain bike-ként aposztrofált, de maradjunk annyiban, hogy néhány évtizeddel idősebbek és ezért gyengébbek voltak, mint az én 5 éve újonnan vett alsókategóriás kerékpárom. Viszont arra éppen megfelelőnek látszottak, hogy barátnőmmel minden nap tekerjünk pár kilométert a Balaton parton, vagy ne kelljen a vonathoz/buszhoz alkalmazkodni, ha át szeretnénk menni az 5 kilométerre lévő Keszthelyre. Annyira megtetszett, hogy a fővárosi szmogot elfeledve minden nap nyeregbe pattanhatok és ugye a Balaton körül létezik kiépített kerékpárút is, hogy fejembe vettem, egyik reggel letekerek Balatonlellére. Ugyanis a Közhír-tábor óta tudjuk, hogy az ottani kisboltban lehet kapni az ország legjobb csokis csigáját.

Kora hajnalban indultam, hogy még a nagy meleg előtt vissza is érjek az oda-vissza kicsivel több mint 100 kilométeres túráról és ezt sikerült is teljesítenem 5 óra menetidővel az ősrégi biciklin. Most jöhetnék azzal, hogy a sajátommal alig került volna 3 órába, de így legalább teljességében tapasztalhattam ki, mit is jelent a „Balaton körüli kerékpárút” kifejezés.
Nem célom általánosítani, mert csak ezt a szakaszt jártam be, illetve személy szerint inkább az északi parton vagyok ismerős. A távolság mintegy felén semmi probléma nem akadt, az út vagy a falu mellett, esetleg azon át vezetett a kiépített bicikliút, a hangulat miatt még az sem volt zavaró, hogy a gyalogosok is sokszor a bicikliutat használták. A probléma a többi részen adódott, de ott több is.

Először is meg kell említenem a Balatonboglár-Balatonlelle szakaszt. Itt egy fasor mellé építették az utat és olyan szinten fel van töredezve a fák gyökerei miatt és egyéb okokból, hogy pár száz méter után kénytelen voltam a vele párhuzamosan haladó és tőle a már említett fasorral elválasztott utca aszfaltján folytatni utamat. Pedig minden mellékutca után kint volt a tábla, amely határozottan tiltja a kerékpárforgalmat. De ezen a szakaszon a babakocsis kismamák is inkább az úton tolták a csöppségeket. Akkor mit szóljak én, aki a gyengébb kerékpárral is legalább 20-25-ös tempót szerettem volna menni? Kösz, kerékpárút, de inkább szabályt sértek a saját és kerékpárom biztonsága érdekében.

A másik megemlítendő dolog a kisebb falvak esete. Itt ugyanis elintézték a kerékpárút létesítését azzal, hogy kijelölték erre a település az egyik hosszanti utcáját. Az még a kisebb probléma, hogy ezeken is találhatók apróbb kátyúk, vagy normális aszfaltot sosem láttak, a nagyobb veszélyt az autóforgalom jelenti. Mondjuk, ezen a ponton máris némi ellentmondást vélek felfedezni a KRESZ-ben, hiszen a kerékpárúton csak kerékpárral és robogóval lehet(ne) közlekedni (bár, hangsúlyozom, ez utóbbi is veszélyes a kerékpározókra nézve). Ezt azzal az esettel támasztanám alá, hogy éppen készültem a tábla, a kerékpárút folytatására vonatkozó jelzéseit követve balra kanyarodni, annak rendje és módja szerint behúzódtam a képzeletbeli felezővonalhoz, kitettem a kezem balra, amikor is balról(!!!) megelőzött körülbelül 60-nal egy autó. Értitek… Nem lassított le, nem várta meg, amíg befordulok, nem előzött meg jobbról, ahogy a KRESZ szerint kellene… És mindezt ugye a hivatalos Balaton körüli kerékpárút nem kiépített kerékpárút részén.

Ezért egyrészről persze, értem én, hogy ez a bicikliút az igazi túrázóknak, kerekező családoknak készült, nem a magamfajta bicaj- és sebességőrülteknek, de másrészről éppen ezért olyan veszélyesek a falusi szakaszok.

Nem feltétlenül kapcsolódik szervesen a témához, de amikor hazaértem a nyaralásból, éppen a városunk azon végében volt dolgom, ahol építik a kerékpárutat a szomszéd, bár közigazgatásilag még a városomhoz tartozó falu felé. Nagyjából el is készült, már csak egy kis szakaszon a házak előtt kell átalakítani a vízelvezető árkokat, hogy elférjen a kerékpárút. Egy olyanfajta, ami kétsávos kerékpárforgalmat tesz lehetővé, mellette viszont még egy gyalogossáv is elfér. S hogy mi a csattanó? A frissen aszfaltozott kerékpárút kezdete után mintegy 10 méterrel egy személyautó parkolt rajta, a tulajdonosa valószínűleg még örült is az újonnan jött áldásnak és ezzel együtt szabad parkolóhelynek.

A jó megoldást én sem tudom, de talán ha minden gyalogosok, vagy kerékpárosok kárára meg nem adott elsőbbségnél kiszabnának pár százezer forintos bírságokat, talán lenne haszna. De idén nyáron is érik bennem a terv, hogy minden kedves hasonlóan cselekvő autós hátsó szélvédőjén egy ártatlan tojás fog landolni! Csak ne lenne olyan piszok drága a tojás…

2010. január 12., kedd

Kérjük Rendszeresen Esetlenkedjen Szabálytalanul

Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni Ispán kollégám nemrégiben fogalmazott bejegyzésével kapcsolatban.

A KRESZ egyik alapfeltevése a bizalmi elv, ami eredetileg azt jelenti, hogy azt kell feltételeznünk, hogy minden közlekedő betartja a szabályokat és a lehető legnagyobb figyelemmel és megértéssel teszi mindezt. Az események és a mindennapok tapasztalatainak tükrében annyiban módosul ez a kifejtés, hogy bízzunk benne, hogy legalább a közlekedők egy része megadja az elsőbbséget, sőt, egyáltalán legalább néhányan tisztában vannak a szabályokkal!

Kissé le vagyok maradva közlekes társaimhoz képest, csak most kezdtem el a jogosítványhoz szükséges ismereteket elsajátítani, így napi élményem a KRESZ-tanfolyam. Ennek alapján úgy gondolom, hogy az autósiskolák kezében lehetne a megelőzés kulcsa, de éppen ezek oldaláról tapasztalt nemtörődömség és a tananyag kissé elhibázott struktúrája csak tetézi, illetve generálja az utakon közlekedő szociopata embereket. A közlekedésben való részvétel amúgy is termeli a rejtett sorozatgyilkosokat, hát még, ha valaki már az autóba ülés előtt is komoly szociális problémákkal rendelkezett... Ha még azt is hozzáveszem, hogy a jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat mindössze másfél percet vesz igénybe és három plusz két szám felismerése, valamint a pulzusmérés nem derít fényt a szívbetegségre, epilepszia- és narkolepszia-hajlamra, akkor aztán tényleg el lehet gondolkodni, hogy ki is ülhet a szembejövő autó volánjánál...

Ennek alapján a tananyag egy részét meg lehetne hagyni otthoni feldolgozás számára (á la BSc), mint például a közlekedési táblákat. És ehelyett az oktató mesélhetne többet a tapasztalatairól, az emberi hülyeség aszfalton való szélsőséges megnyilvánulásairól. Illetve a hét napot felölelő oktatásból legalább egy napot arra kellene szánni, hogy elrettentse az embereket, mi következik a hülyeségükből... Ahogy Nagy-Britanniában gondot is fordítanak az ehhez hasonló filmek gyártására és bemutatására. Hogy miért kell komolyan venni a közlekedést? Elnézést a kifejezésért, de a halál elég szar dolog. Nem csoda, hogy nem sokan szeretnének többször meghalni... Valamint azt is az emberek eszébe lehetne égetni, hogy családokat és az életben maradók életét teszik tönkre a hülyeségükkel! Sajnos, személyes tapasztalatot is tudnék mondani a fentiekre! Elhiszem én, hogy feszíteni kell a hölgyek előtt apuci kocsijában, meg azért van autóm, mert sietek...

De sajnos ezért van az, hogy nehéz sajnálni a hasonló balesetet saját maguk miatt elszenvedett embereket... Viszont mindenki azt gondolja, hogy a hülye, de velem ilyesmi úgysem történhet, pedig elég csak egyszer úgy érezni, hogy vagány vagyok... Azért egy dolog mégis a hülyeség mellett szól: nem fáj, ha átmegy az autódon két Szili és még a mozdony sem karcolódik. Akkor már inkább ez, mint túlélni és évtizedeken át szívószállal enni a gyógyszereket! Hajrá, gyerekek!

2010. január 10., vasárnap

Közlekedési gigaposzt

A hétvége folyamán furcsa, ép ésszel felfoghatatlan közúti balesetekkel van tele a média.
Itt van mindjárt két eset a vonat vs. személyautó párharcról, mely mindkét esetben egyoldalú mérkőzésen kiütéses MÁV "győzelmet" hozott.
Az első eset egy - sajnos - szokványosnak mondható baleset: az autós - feltehetőleg a tilos jelzés ellenére - a sínekre hajtott és épp akkor járt arra a Budapest-Miskolc IC is, amely csak pár száz méterrel később tudott megállni. Az ilyen balesetek eleve érthetetlenek. Azt hiszem, hogy nem kell senkinek elmagyaráznom, hogy a nagyobb test nehezebben áll meg és valószínűleg nem a vonatnak fog fájni a találkozás. A KRESZ egyébként is előírja, hogy kellő óvatossággal kell a vasúti átjárót megközelíteni, továbbá a közhiedelemmel ellentétben a fénysorompó fehér jelzése nem "szabad utat" jelez (a szabad út "színe" a zöld), hanem azt, hogy a fénysorompó működik. Ha pedig nem működik, akkor pedig az átjáró előtt meg kell állni és meg kell győződni, hogy nem akarja-e valaki keresztezni az autónkat utunkat. Mivel minden jogosítvánnyal rendelkező személy ismeri - bár így lenne - a KRESZ előírásait, így ha a műszaki hibát és a rossz látási viszonyokat kizárjuk (egyikről sem ír a rövid hír), akkor a figyelmetlenség mellett csak az emberi hülyeség okozhat ilyen balesetet.
Talán kicsit cinikusan hangzanak szavaim, de ha rámutatok a bőcsi vasúti átjárós esetre, akkor már talán érthető lesz gunyoros stílusom.
"Egy Opel Astra érkezett Hernádnémeti felől a bőcsi vasúti átjáróhoz, amikor a helyszínen szerzett elsődleges információink szerint a tilos jelzésnél és leengedett fénysorompónál várakozó Volkswagen Caddyt kikerülve a vasúti sínekre hajtott a vezetője. Ezt a legrosszabbkor tette, mert pont akkor érkezett Tiszalúc felől kettő összekapcsolt villanymozdony és a vezetőoldalon kapta oldalba az Astrát. Ezután majd 250 métert tolta maga előtt keresztben az Opelt a vonat, mire megállt. " (Megjegyzés: a fénysorompót nem szokás leengedni, amire a híríró gondol az a félsorompó.)
Vizuális típus lévén én elképzeltem a szituációt, de egyszerűen - az öngyilkosságon kívül - fel nem tudom fogni mi vezérelhette a járművezetőt, és mit gondolhatott a tilos jelzésnél álló járműről. Szerinte az csak műszaki hiba miatt áll ott, vagy cigiszünetet tart a sofőrje???


Nekik sikerült, de Te ne próbáld meg utánozni őket!!!

Alig volt időm felocsúdni már jött is a következő hír, hogy egy 84 éves férfi 22 km-t hajtott forgalommal szemben (!!!) az M5-ös autópályán, mire egy autószállító "útját állta". A híradóban "volt szerencsém" látni a kocka Ladából maradt tömör, préselt fémkockát is... nem volt szívderítő látvány.
Majd most egy németországi esetről olvastam, ahol egy nő elfelejtett lekanyarodni egy lehajtón, ezért - miután a GPS azt tanácsolta, hogy az első lehetőségnél forduljon vissza - egy beszögellésben megfordult és a forgalommal szemben haladt egy egyirányú alagútban. Ebben az esetben személyi sérülés ugyan nem történt, de csak azért nem, mert a mérnökien precíz németeknél a forgalomirányító rendszer érzékelte a szabálytalanul haladó autóst, ezért leállította a forgalmat az alagút bejáratánál. Így ott a szabálytalankodó autóst már hosszú autósor várta. Ezért ismét megfordult, ám csak az alagút túlsó végéig jutott, ott ugyanis már nem dühös autósok, hanem a rendőrség várt rá.

A fenti hírek olvasgatása közben fogalmazódik meg bennem újra, meg újra a gondolat, hogy nem szabadna "alanyi jogon" mindenkinek járművezetői engedélyt adni, mert az autó egy gyilkos fegyver. A lőfegyverek tartásához is engedély és pszichológiai alkalmasság kell. Épp ezért nem csak a hivatásos járművezetők részére tenném kötelezővé a Pálya Alkalmassági Vizsgálatot (röviden PÁV), hanem - nemtől és kortól függetlenül - minden személynek, aki vezetői engedély köteles járművet szeretne vezetni. Valamint beépíteném ezt az időszakos orvosi vizsgálatokba, melynek lerövidíteném az érvényességét. Igen, sűrűbben kellene a jogosítványunkat "érvényesíttetni", több időbe is telne a vizsgálat és valaószínűleg drágább is lenne. De ha ezzel kevesebb közveszélyes ember ül(het)ne a volán mögé, akkor megérné.

2010. január 9., szombat

Konferencia meghívás

A közlekedési balesetek 96%-a emberi mulasztás miatt következik be. A nemzetközi statisztikák alapján a 18-25 éves közötti fiatalok tartoznak a legveszélyeztetettebb korosztályba. Az általuk elszenvedett, illetve okozott balesetek (gyorshajtás, alkoholos befolyásoltság, stb.) jelentős része megfelelő gondolkodásmóddal és tapasztalatokkal elkerülhető lenne.

Ezeket a problémákat európai szinten is felismerték, és nemzetközi összefogással tesznek ellene. Ezek az intézkedések a balesetek okozóinak felelősségre vonása mellett a hatékony megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Ilyen prevenciós jellegű non-profit kezdeményezés az osztrák Forschungsgesellschaft Mobilität (Osztrák Közlekedéstudományi Kutató Intézet, FGM) gondozásában álló Module Close To, ami egy 11 országban működő, az Európai Unió által támogatott projekt.

Magyarországot a Module Close To nemzetközi baleset-megelőzési programban a TeRRaCe Mérnöki és Területfejlesztési Tanácsadó Kft. képviseli. Munkánkat számos szervezet (Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Lánglovagok-Tűzoltóportál, Veszprémi Mozgássérült Egyesület) és autósiskola segíti.

A projekt lebonyolításának alapötletét a drog és AIDS megelőző programok adták, ahol az "egyenlő felek párbeszéde" módszerével közelítenek a fiatalokhoz. Esetünkben a kezdő autóvezetők az oktatást, személyes élményeket egy olyan, korosztályukban és tapasztalataikban hozzájuk hasonló önkéntestől kapják, aki okozott vagy szenvedett már el balesetet.

A baleset-megelőzési oktatások módszere, hogy az autósiskolákban fiatal autóvezetők egy csoportját (alkalmanként 10-20 főt) egy csoportfoglalkozásokban jártas szakember és egy fiatal önkéntes szólítja meg néhány valós életből vett példán, baleseten keresztül. A fiatal önkéntes – mint okozó vagy áldozat – egy 0,5-1 órás interaktív beszélgetés keretében ráébreszti a hallgatóságot a közlekedés veszélyeire. Fontos, hogy a cél nem a vezetéstől való elijesztés, hanem a vezetés, mint cselekvés felelősségtudatának erősítése, azaz a hangsúlyt inkább a gyorshajtás, az alkohol- és drogfogyasztás elkerülésére fektetjük.

A projekt célja Európában összesen 10 000 tanulóvezető elérése (2009. májusig), és a nemzetközi példák alapján baleset-megelőzési foglalkozások beépítése a hazai járművezető-képzés folyamatába.
Kibédi-Varga Lajos
okl. közlekedésmérnök, projektfelelős
1111 Budapest, Lágymányosi u. 23/A
tel.: +36 1 463 2875 mobil: 70/9400-335
e-mail: kibedi@terraceltd.eu web: www.terraceltd.eu

A konferencia részletes programja itt érhető el.

2009. december 25., péntek

Véd, vagy öl?

Szalagkorláttal már mindenki találkozott, de azért remélem senki sem "kötött szorosabb barátságot" vele. Ezek az eszközök elsősorban az autósok védelmére szolgálnak, hogy rázós szitu után ne a meredély alján kössön ki 13 bukfencet követően. Bizonyos esetekben viszont veszélyes is lehet. Ha rosszul és nagy sebességgel kapja el a szerencsétlenül járt autós a korlátot, nyársalás a vége. Erre láthatunk szomorú példát lentebb, ahol is egy Audi R8 szaladt rá a fémre, ami keresztbe szelte az utasteret...



Csodával határos módon a sofőr túlélte a balesetet, és a mellette ülő hölgy is karcolásokkal megúszta az egészet.


Az esetről akarva akaratlanul is a ma esti film témája jut eszembe... valami Végső állomás (Final Destination) volt a címe...

2009. szeptember 10., csütörtök

Közlekedésbiztonság

Az angolok élenjárnak a közlekedésbiztonsági kampány azon ágában, melyben is sokkoló videókkal próbálják eltántorítani a közlekedőket a helytelen magatartásformáktól.

Az alábbi, könyörtelenül realista kisfilm a vezetés közbeni mobilozás visszaszorítását tűzi ki célul. Ahogy mondani szokták, a most következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas kép- és hanghatásokat tartalmaz.

2009. július 3., péntek

Közlekedjünk okosan!

Itt a nyár, a tikkasztó hőség, és szomjas állatcsorda módjára mindenki indul a víz felé. Ebben az időszakban sokan válalkozunk hosszabb utakra, nagyrészt közúton, autóval. És bizony mindenki szeretne már mihamarabb a Balcsi, vagy Adria parton lenni, megmártózni a habokban, kifeküdni napozni, vagy csak egy jó hideg sörrel a kezében az árnyékba húzódni. Ilyenkor hajlamosabbak vagyunk kicsit sietősebbre venni a menetet, mondván mit számít az a kisebb sebességtúllépés, amikor ezzel akár fél-, egy órát is nyerhetünk. Legjobb esetben tényleg semmit. Roszabb esetben esetleg villan a trafipax, de van, hogy egy csekknek is jobban örülnénk...
5 km/h... nem nagy sebességkülönbség, vagy mégis?





Figyeljünk oda, hogy ha már elindultunk, akkor meg is érkezzünk az úticélunkhoz, ahogyan a többi közlekedőtársunk is. Inkább érkezzünk egy kicsit később, mint sehogy! Sokszor nagyon kevésen múlik, hogy nagyobb baj történjen. Talán észre sem vesszük a veszélyt, pedig az mindig ott van. A közlekedés veszélyes üzem, ezt tartsuk szem előtt!
Az övet mindig kapcsoljuk be, mert az ÖVé a főszerep. És mint tudjuk, lehet, hogy korlátoz a mozgásban, de közel sem annyira, mint a tolószék.

(Ha nem menne a fenti videó, itt a link.)

Kívánok Mindenkinek balesetmentes, ugyanakkor pozitív élményekben gazdag nyaralást!